Szerző: peterzombola

Pókerverseny generálta heterogén emberhalmaz: mellettem ülő John Wayne hasonmás törve magyarul kommunikál, angolra vàltunk, némi small talk után kiderül, amerikai, tengerészgyalogos volt, most pedig élvezi nyugdíjas éveit – első benyomásként magas intelligenciaszint ptsd szindrómával ötvözve. Fehér atlétatrikós széttetovált sittes kinézetű kedves játékostársunk kisvártatva elküld a büdös picsába, hogy máshol beszélgessünk ‘kinnyaiul’ s zavarjuk a játékot, továbbá mormol valami mingránsos puffogást (?) fade out gyanánt. Két játékostárs testbeszéddel helyesel, a többiek tartózkodnak, orosz vagy ukrán játékostárs pedig magasról szarik bele, dáma párja van, meg amúgyis duplavodkázik.
( Sitteskinézetű játékostárs bizonyára követte a ‘kinnyaiul’ történő beszélgetést s pár másodperc alatt átlátta a következményhalmazt, a tengerészgyalogos korából tűpontosan kikövetkeztette, hogy jó eséllyel Szaddám Husszein ellen harcolhatott az Öbölháborúban és a kétezres években, esetleg még Kadhafi ellen Líbiában is, így miatta cserélték le a nyugis kiszámítható diktatúrákat demokrácia helyett polgárháborús anarchiára, ami elől aztán megindult a menekülthullám. Lebilincsel játékostársam éleslátása. Respect. )
Mindeközben állandóság illúzióját keltő kellemes csendélet, Mancika kisugárzású nyanya babgulyás illatú valamit szürcsöl szocialista piroszománcos lábasból, szorongó emberek nézik-morzsolják a lapjukat, mintha az életük múlna rajta – megtestesítve a háromszázezer magyar szerencsejátékfüggő egyikét, lúzer forma I love NY bézbólsapkával s ósan napszemüveggel próbál profinak tűnni, nemkevésbé lúzer barátja lengyelpiacos fülhallgatóval próbálja elérni ugyanezt a hatást, izzadt ingű családapuka igyekszik felszedni a dekoratív osztó hölgyet igen elenyésző sikerrel – bár a 80B dekoltázst azért beveti szolidan remélt borravaló érdekében ( ez sajnos elmaradt, apuka kénytelen lesz otthon szexelni rosszkedvűen, a lány pedig lóvé nélkül, lose-lose szitu – a szerk. ) dühös kieső emberek anyáznak bele a levegőbe, gizdanyakláncos sutyerák pofátlanul stíröli a másik asztalnál neki háttal ülő leányzó ki-kivillanó fekete tangáját ( jójó, én is néha ), hivatalnok kisugárzású idegesítő fiú próbál fennhangon humorizálni, de mielőtt lerúgnák a veséjét, elcsendesedik, a zsetonok csengése mégis valamifajta homofon egységbe foglalja ezt a gyönyörűen rohadó polifon kavalkádot.

2019. június
Reklámok

Vonatkocsi, optikailag huszas évei elején járó két leányzó ül egymással szemben, élénk telefonba mélyedés, hangos egymásnak történő szakkommentálással fűszerezve. Szívárványos love feliratú bézbólsapkás lány arcizmai megfeszülnek a cicafülborítós telefont vizslatva:
– jaaaj, nem tudoooom lerázniii ezt a f*szt!
– hallooood, írd neki, hogy leszbi vagy, tuti leszáll rólad!
– de nem vagyok kurva leszbiii, ilyet még viccből sem írok!!!
( némi gondolkodás, vagy valami hasonlónak nevezhető enyhén kognitív folyamat, majd mégis megírja neki )
– azt válaszolta, hozzam akkor a barátnőmet is ( feltételezhető szomorú szmájli a kijelentés végén ) pedig aszondtaaa, komoly kapcsit (?) akar.
Mindeközben a háttérben a hivatalos személy/erőszak/szabadságvesztéses unalomig ismételt egyenhangüzenet megy a recsegő vonathangszórókból.
– szabadságvesztés? az mi?
– intézet, te hülye!
Átellenben lévő joviális öregúr segítően átszól: – az bizony börtönt jelent, kislányok.
Komlósjuci hasonmás keresztrejtvényt fejtő utastárs mélyen egyetértő néma bólogatással erősíti meg az öregúr döbbenetet kiváltó információját, miközben úgy néz a lányokra, mintha embert öltek volna, de minimum háborús bűnösök lennének.
( értetlen döbbenet, majd hirtelen következmény nélküli párbeszédfolytatás )
– azt írja, öngyi lesz, ha nem megyek át, most micsináljaaaak?
Tanakodás veszi kezdetét, miközben az öregúr telefonálni kezd, természetesen kihangosítva, továbbá üvöltve használva a telefont s úgy bassza le a lányát valami téves márkájú mosópor vásárlása miatt, amit Komlósjuci hasonmás keresztrejtvényfejtő utastárs élénk méltatlan ciccegéssel s fejcsóválással nyugtáz, de a mellette ülő ocsmány illatú szendvicset zabáló iskolásfiú is lassabban kezd rágni, a Máv hangárok rohadó tetejét nyaldosó s azon átszűrődő napfény utolsó erőlködései pedig homogén masszává gyúrják össze a pillanatnyilag összezárt emberi sorsok látszólag polifon szövetét…

2019. május

Szakorvosi rendelések, minden ajtóhoz százezer várakozó, tökéletes táptalaj a mélyenszántó dialógok létrejöttéhez s szociális foglalkoztató iskolás napközivel ötvözött közegének kialakulásához.
Nyolcvanas öregúr ( hősünk ) szocialista divatcikkeket magára öltve – ötvözve 90-es évek eleji műbőr aktatáskával – hetven körüli barátjával ül a folyosón, s a tegnapi focimeccs elemzése után természetesen a közélet megvitatása sem maradhat el ( mert hát mégsem beszélgethetnek embereksaját magukról, holmi érzésekről, vágyakról, félelmekről, örömről ). Közéleti elemzésből kiderül, a Viktor karakán gyerek és legyőzte megint a brüsszeli imperialistákat (??) ( különös szóhasználat, korra/ránézésre/érzésre az úr volt már véresszájú Szálasi/Rákosi/Kádár/Horn/Gyurcsány szavazó is, most épp Orbán, utána is lesz majd valaki apafigura, mert úgyis mindig újratermeljük magunknak ), majd folytatódik az érdemek sorolása, különös tekitettel a bevándorlásra, mert ő aztán egy arabot sem enged be az országba (?), megállítja a migráncsokat, mindegyik muszlim terrorista, ne is jöjjene ide, atomot nekik, ésatöbbi – ebben a kérdésben hangos s bólogató egyetértés bontakozik ki hősünk körül, miközben a bágyadt asszisztens próbálja a beutalókat begyűjteni. És itt jön az igazi szürreál, mert el nem ítélhető módon doktor úr eközben kávé és/vagy wc-szünetet tart, átsuhanva a várakozókon, és hát első blikkre is közel-keleti vagy észak-afrikai fizimiska, akcentussal köszön a várakozóknak – ami totál érdektelen info lenne egy normális világban, de az előbbi diskurzus fényében igen pikáns színezetet eredményez. Végigpásztázom az orvosi táblákat, valóban arab vagy perzsa név az egyik – ami igen rossz hír hősünk számára, mert jó eséllyel muszlim területről származik a doktor úr, így előáll a számára kínos szitu, hogy egy általa terroristanak tartott emberrel lesz összezárva nemsokára egy orvosi szobában. Ahelyett, hogy hősünk s környezete koherens viselkedést tanúsítana – félve elhagyná az épületet / hívná a teket/idegenrendészetet / felhívná a lelkisegélyszolgálatot / megtagadná a kezelést / akciós sírhelyet vásárolna online utolsó perceiben – kedélyes mosolygós visszaköszönés a doktor úrnak, tömeges kognitív disszonáns állapotot létrehozva ezzel. Majd oldottan folytatódik a közélet alapos kitárgyalása, engem meg szólítanak, miközben az általános választójog szigorításán/feltételhez kötésén filozofálok a neonfényes hipószagú műanyagszékes rohadó környezetben…

2019. április

Irán ambivalenciájának szubjektív kivonata – előre is elnézést, amiért megtöröm az üzenőfalakat elöntő valentin-napi rózsa- s rózsát átadó férfiképre gravítozott mélyenszántó idézetek pillanatnyi álbiztonságát s szorongáscsökkentő hatását, valamint az éppen aktuális igazi-tól kapott ‘örökké szeretlek-es’ teszkós rózsacsokrokat s a hozzájuk kapott lejáró szavatossági idő miatt akciós bonbonokat:
Az állami újságban meghirdetett utcai akasztások, a forradalmi gárda nyomasztó jubileumi felvonulása, a hangszórós müezzin, a hatalmas perzsa birodalom öröksége, az iszlám vallási fanatizmus, állam és egyház teljes egybeolvasztása ( melynek veszélyeire innen hívnám fel az európai populista politikusok figyelmét ), köztörvényes bűnökért nyilvános korbácsolás vagy akasztás, félredugásért megkövezés, lopásért kézlevágás, lefejezések ( bár az inkább a szaudi oldalon jellemzőbb ), a magyar 70-es éveket idéző besúgórendszer – az optikailag büdös flanelingű Tom Selleck-hasonmás nyakunkra küldött kémmel reprezentálva, a házasság sokféle alternatívája ( melyek közül a helyesen értelmezett, mindkét fél beleegyezésével történt időről időre meghosszabbítható házasság az európai ál-monogám házasságkultúra alternativája lehet majd, ha megérett rá képmutató illúziógyártó társadalmunk ), a fárszi nyelv oldott szépsége, az amerika- s izrael-gyűlölet ( természetesen a feketén beszerezhető amerikai dollárt, sört s kólát, valamint az izraeli fejlesztésű gyógyszereket s appokat imádják ), a nyolcvanemeletes szocreál torony, a bankkártyamentesség, a gyönyörűséges perzsa női arcok, az iraki és afganisztáni háborús övezet közé ékelődött diktatórikus törékeny biztonság, az akadálymentesített épületek meglepően magas aránya ( nem pedig az EU-s pénzek akadálymentesítés címszóval való elsikkasztása ), az ‘isteni harag őrjárata’ fehér nissanos elmebeteg terrorgyakorlók, a 25 forintos benzin, az NSZK vörös brigádjára hajazó illegális szereket árusító anarchisták, a netes korlátozások, a soknullás értéktelen papírpénzek s Zimbabwe-t megszégyenítő infláció, a teljes izoláció, a 21-milliós város benzingőze, a konstans szorongás, az illegális házibulik, cápás játékkal játszani mobilon a cenzori meghallgatáson, a házfalakra festett Oszama bin Laden kinézetű vallási vezetők nyomasztó tekintete, a rohadó vécék, a középkori jogrendszer, a bazár embertömege, a nők tárgyként való kezelése s a hímsovinizmus magasiskolája ( bár nem magasabb, mint egy hétvégi hazai kocsmai kanparti verbális színvonala ), az iraki-iráni háború végtaghiányos utcára került veteránjai, a minden időjárástípust magába foglaló földrajzi adottság,… Élvezzük hát időleges európai rezervátumunk békéjét.

Tehran, Iran, 2019. február

Napi csendélet-keresztmetszet: az iráni vallási rendőrség (!) három szúróstekintetű cenzora (!!) megtekinti engedélyeztetés céljából az előadásunk főpóbáját, mit sem sejtve arról, hogy az előttük lévő sorban másfél liter tömény szesz hever a táskában. A nyilvános alkoholfogyasztás/birtoklás/terjesztés miatti esetleges börtön és/vagy halálbüntetés (!) valahogy az alábbi pszichévédő viselkedést hozza elő belőlünk, hiszen a Szomszédok teleregény zenei világa mindig üdítő szigetet képez életünk rögös útján…

Tehran, Iran, 2019. február

cé, párhuzamos négyes ülésen egymással hangosan perlekedő pár. Belecsöppen a kaller hölgy, Pilátus/Credo szitu, el nem ítélhető módon jegyet kérne, node az nincs. Helyette valami gyűrött receptet mutogat, hogy beteg s ingyen utazhat (?), de a kaller hölgyet nem olyan fából faragták, aki ilyen ügyes és cizellált trükknek bedőlne. Ez sajnos olaj a tűzre, hirtelen a perlekedés céltáblájává válik s a pár hölgy tagja módfelett higgadt választékos modorban ismerteti rá vonatkozó rövid távú jövőbeni terveit:
– lebassza a vonatról
– beperli a rendőrségen (?) (!)
( az nem derül ki, hogy vagy-vagy, esetleg egymást kiegészítő opciók )
Eközben joviális arcú kaller kolléga is becsatlakozik, megtestesítve a nyolcvanas évek balatonparti nyaralós hatalmas bél urat ászok kíséretében fedetlenül napoztató apuka sztereotípiát – bél úr opcionálisan 3XL sárgás atlétával lefedve hűvösebb időben.
További fenyegetőzések, majd reklamálás, amúgyis miért nincs kiírva a menetrend a kijelzőre (?), majd hirtelen fordulattal ismét egymással perlekedés. A hölgy szerint a vele utazó úr ( feltehetően az élettársa ) ‘dugja a kurváját’, amit az úr hevesen tagad – még a szemöldökpiercingje is beleremeg – mert csak egyszer dugta, és az is véletlen volt.
A kallerek nem foglalnak állást ezen igen szenzitív kérdésben, Mónika show stílusgyakorlat kezd kimaxolódni, a kaller hölgy lassan kiég s elveszti a fonalat, joviális arcú kolléga üvegesedő tekintete meg már az olvadozó hófödte elmúláshangulatú szántóföldön kalandozik. Feladják, nem kérnek jegyet, továbbállnak – ami az eseményeket némán figyeló ícé utazóközönségének igazságérzetét igencsak felpiszkálja, hiszen egészen odáig még a legapróbb vonalkódokat is leellenőrizték mindenki kedvezményigazolványán ( ami mindenkinek alanyi jogon jár itthon, ofkorsz – a szerk. ) Szólni viszont nem mer senki, csak halk elégedetlen morajlás.
Monika-show kettesben folytatódik, a depresszív szántóföldet pedig lassan enyhébb atmoszférájú dombos vidék váltja fel, legalább vizuálisan oldva a füstös-szürreál hangulategyüttállást…

2019. január

Éjjeli 914, két ellenőr, szokásos ízléses sárga lekávézott rohadó fényvisszaverő mellény, bkv-kék nadrág, etc. Valószínűltenül vékony, fehér topban, 75C-kosaras melleket büszkén viselő s kihangsúlyozó leányzó huppan fel az első ülésre, hatalmas öntudat. De nem marad büntetlenül. Kopasz, tarkón meggyűrődő bőrű egyik ellenőr odasomfordál. Picit bazsalyog. Majd kérdez:
– hol teCCik tanulni? ( miféle nyitó kérdés ez – a szerk. )
– ( undorodó arckifejezés, kis szünet ) óvónőkéző.
– az jó.
– … (?)
– és nehéz?
– ( picsába már tekintet ) igen, az.
– hát igen, annak hangzik. hanyad éves teccik lenni?
– utolsó. ( őszinte remény a lány részéről, hogy véget ér a kínos párbeszéd )
– és teccik szeretni?
– ( a lány tekintetében a 70-es 80-as évek délolasz bíró üveges fásultsága sejlik fel, aki próbál a maffia ellen hadakozni, de beletőrődik a szélmalomharcba s elengedi az ügyet )
– ja, igen, szeretem, különben nem csinálnám. ( kopj már le hangszínnel ötvözve. közben jegycsekkolás konzekvesen elmarad, minden megállónál özönlenek fel az emberek. )
Kínos szünet következik, majd ellenőr előadása a külföldi munkavállalásról, kínai jó mobilok vs ‘amcsi túldrága zsidó ájfón’ mert a kínait kell venni, azoké a jövő, ők vannak sokan, meg amúgyis minden rokona kint dolgozik londonba’ (?) és majd ő is, ha teheti, csak most még itt rohad a békávénál, de nem sokáig, meg únió, nyugdíj, ésatöbbi témák.
Intermezzo: kolléga mindeközben próbál figyelmeztetni egy michael jackson kinézetü szanaszét csúszott gíroszt zabáló formát, hogy ne csöpögtesse el, mert akkor leszállítja a buszról, de a forma tovább csöpögtetve zabál konzekvensen, ellenőr kolléga elengedi az ügyet, totális következménymentesség üti fel a fejét ezen szegleten.
A hölgy jelez, ellenőr barátunkba beleáll az ideg, hiszen na, mégiscsak kéne lépni valamit, így hősiesen név és facebook elérhetősèg-csere irányába tolná a témát, de kőkemény lepattintás a vége. Lány leszáll, szinte menekülve.
Odasomfordál ellenőr társához, nulla verbális kommunikáció, majd együtt bámulják statikusan a padlót, és az időközben szintén leszállt májküldzsekszonhasonmás által rácsöpögtetett giroszos rohadvány szószos maradványt a buszlámpás neonfényben. Koraőszi idilli hajnal the end.

2018. szeptember